Barátsággal üdvözöljük a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért honlapján


 
 
 


 

Alapszabály


 

1§.

 

Általános szabályok

2§.

 

Az Egyesület célja és feladatai

3§.

 

Az Egyesület tagjai

4§.

 

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

5§.

 

Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei

6§.

 

Az Egyesület szervei és tisztségviselői

7§.

 

A küldöttközgyűlés

8§.

 

A vezetőség

8/a§.

 

A Tagozatok

9§.

 

Az elnök

10§.

 

Az Egyesület titkára

11§.

 

Az Ellenőrző Bizottság

12§.

 

Az Etikai Bizottság

13§.

 

Az Egyesület gazdálkodása

14§.

 

Záró rendelkezések

LAKÁSOTTHONOK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE
A GYERMEKEKÉRT

(LOSZE)
alapszabálya

A 2000 június 15-ei alakuló közgyűlés által jóváhagyott alapszabályának a 2000 december 18-ai közgyűlés 5/2000 (XII.18) Kgy. 11/2005. (IV.20.) Kgy. Határozat módosított változatával módosított egységes szerkezetben.
A LAKÁSOTTHONOK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE A GYERMEKEKÉRT
alapszabálya

1 §.
Általános rendelkezések

Az Egyesület neve:
Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért
(továbbiakban: Egyesület)
2. Az Egyesület székhelye: 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 79.
3. Működési területe: Magyar Köztársaság területe
Az Egyesület bélyegzője:
Kör alakú, középen LOSZE emblémával és sorszámmal
Felirata: Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért
Fejbélyegző
Felirata: Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért Kaposvár
5. Az Egyesület társadalmi jellegű, önálló, pártoktól, független szervezet, azoknak anyagi támogatást nem nyújt Politikai pártoktól támogatást nem fogad el. Az Egyesület országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. Tevékenysége szociális, gyermekvédelmi és nevelési célt szolgál. Együttműködik mindazon szervezetekkel, amelyek előmozdítják céljainak megvalósítását, s abban közreműködnek.
6. Az Egyesület jogi személy, az 1997. évi CLVI. tv szerinti közhasznú szervezet.

vissza a lap tetejére

2 §.
Az Egyesület célja és feladatai

  1. Az Egyesület célja:
    A szülők elvesztése vagy egyéb ok miatt magukra maradt gyermekek családi jellegű gondozása, nevelése, értelmi, testi, erkölcsi fejlődésének elősegítése, önálló életre, munkára, családalapításra való felkészítése.
  2. Az ebből fakadó feladatok teljesítése érdekében az Egyesület:
  • Folyamatosan figyelemmel kíséri, szakemberei útján tájékozódik a lakásotthonok életéről, különösen az ott élő gyermekek személyiségfejlődéséről, szükség szerint segítséget nyújt a nevelőmunkához.
  • Segíti a lakóotthonok és a kapcsolódó létesítmények munkatársainak képzését, továbbképzését és pszichés-szomatikus gondozását.
  • Az egyesület felnőtt képzést folytat, TEÁOR száma: / 8042 / máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás.
  • Kapcsolatot tart a magyar és külföldi gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel, a magyar állami és társadalmi szervezetekkel.
  • Pénzbeli és természetbeni felajánlásokat, támogatásokat gyűjt céljai megvalósítása, feladatai ellátása érdekében.
  • Az Egyesület az 1. és 2. pontban felsorolt céljai és feladatai megvalósítása érdekében az alábbi, az 1997. évi CLVI. tv. szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:
    Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

vissza a lap tetejére

3 §.
Az Egyesület tagjai

  1. Az Egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.
  2. Az Egyesület rendes tagja az a nagykorú természetes személy vagy jogi személy lehet, aki elfogadja az Egyesület céljait és kész rendszeresen és tevékenyen részt venni a feladatok megvalósításában.
  3. Pártoló tag az lehet, aki az Egyesület működéséhez, feladatai megvalósításához anyagi, szakmai vagy egyéb támogatást nyújt. Pártoló tag is lehet jogi személy.
  4. Tiszteletbeli tag lehet a vezetőség által erre felkért azon magánszemély, aki a család és a gyermekvédelem vagy a gyermeknevelés területén jelentős eredményeket ért el, továbbá az, aki kiemelkedő közéleti tevékenységet folytat és értékes szolgálatokat teljesít az Egyesület számára.
  5. Az Egyesület rendes tagjai a küldöttközgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, s bármely tisztségre megválaszthatók. A pártoló és tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal rendelkeznek.
  6. Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjai nem magyar állampolgárok is lehetnek.

vissza a lap tetejére

4 §.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

  1. Az egyesületi rendes tagság belépési nyilatkozattal kezdeményezhető. A belépési nyilatkozatot a tagság jellegének megjelölésével a területileg illetékes megyei tagozathoz kell benyújtani. A belépési nyilatkozatban a felajánlott tevékenységet, illetve a támogatás módját is meg kell jelölni.
  2. A rendes tagsági viszony a megyei tagozat elnökségének döntésével keletkezik.
  3. Pártoló tagsági viszony akkor keletkezik, amikor az Egyesületnek juttatott pénzbeni, természetbeni vagy egyéb támogatás megvalósul.
  4. A tiszteletbeli tagságra felkért személytől a vezetőség nyilatkozatot kér. A tiszteletbeli tagsági viszony a felkért személy elfogadó nyilatkozata esetén a soron következő tagozati elnökségi ülés felvételt kimondó határozatával keletkezik.
  5. A tagsági viszony kilépéssel, törléssel vagy kizárással szűnik meg.
    a) Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszonya annak, aki erre irányuló szándékát a vezetőségnek írásban bejelenti.
    b) Törléssel szűnik meg a tagsági viszonya annak, aki meghalt, aki vállalt kötelezettségeit tartósan nem teljesíti és annak, akinek egyévi tagdíjhátraléka van és azt ismételt felszólításra sem fizeti meg.
    c) Kizárással szűnik meg a tagsági viszony érdemtelenség, továbbá a tagság vagy az Egyesület jogos érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartása esetén. A tag kizárása ügyében az illetékes Tagozat vagy az Etikai Bizottság javaslatára a küldöttközgyűlés dönt. A tagsági viszonyt a vezetőség 2/3-os többségi határozattal - az illetékes Tagozat vagy az Etikai Bizottság javaslatára - függeszti fel és javaslatot tesz a küldöttközgyűlésnek a tag kizárására. A küldöttközgyűlés a kizárásról egyszerű szótöbbséggel határoz. A kizárást kimondó határozat ellen az érdekelt – a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül – a Bírósághoz fordulhat. A kereset elbírálásáig az érintett egyesületi tag tagsági jogainak gyakorlását a vezetőség felfüggesztheti.
  6. A befizetett tagdíj nem követelhető vissza.
    A tagok országos nyilvántartását a Tagozatok nyilvántartásai alapján a vezetőség vezeti és köteles azt folyamatosan naprakészen tartani.

vissza a lap tetejére

5 §.
Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei

Az Egyesület tagjának joga van:

  1. Részt venni az Egyesület illetékes tagozatának tagozati gyűlésén, küldötté választása esetén a küldöttközgyűlésén és az Egyesület más rendezvényein.
  2. A szavazati joggal rendelkező tagoknak az Egyesület és a Tagozat tisztségviselőinek megválasztásában, illetve bármely tisztségre választhatók.
  3. Az Egyesület tevékenységéről információt kérni a vezetőségtől, a Tagozat Elnökségétől, illetve az illetékes munkatársaktól.
    Tájékoztatást, adatokat, felvilágosítást kérni az Egyesület és szervei tevékenységéről az ügyintéző személyektől, a vezetőségtől és az Egyesület tisztségviselőitől.
    Részt venni az Egyesület munkájában, döntéseinek meghozatalában.

Az Egyesület tagjának kötelessége:

  1. Megtartani az Egyesület alapszabályában rögzített előírásokat, végrehajtani az Egyesület vezető testületei által hozott határozatokat, intézkedéseket.
  2. Az egyesületi célok és feladatok megvalósításában legjobb tudása szerint részt venni.
  3. A részére megállapított tagdíjat rendszeresen befizetni.
  4. Az Egyesület jó hírnevét védeni.

vissza a lap tetejére

6 §.
Az Egyesület szervei és tisztségviselői

Az Egyesület legfőbb szerve a tagozatok által megválasztott küldöttekből álló küldöttközgyűlés. A tagozatok minden tíz tag után egy küldöttet választhatnak.
Küldött az lehet, aki az éves tagsági díjat az előirt határidőre befizette, de legkésőbb a Küldöttközgyűlés időpontja előtt 15 nappal korábban a befizetést igazolja, akit a Tagozati Gyűlés – az előirt szabályok szerint – küldöttként megválasztott, és az erről szóló jegyzőkönyv a Vezetőséghez a Küldöttközgyűlés időpontja előtt 10 nappal korábban megérkezett.
A küldöttválasztás és a mandátum átadásának jogszerűségét az Ellenőrző Bizottság bármikor jogosult ellenőrizni és arról a Küldöttközgyűlésen az érdemi tanácskozást megelőzően jelentést tenni.
Az Egyesület vezető, illetve ellenőrző szervei:

a) A közgyűlés
b) A vezetőség
c) Az ellenőrző bizottság
d) Etikai bizottság
e) ideiglenes bizottság
f) megyei tagozatok
3. Az Egyesület tisztségviselői:
a) az elnök,
b) a két elnökhelyettes,
c) az Egyesület titkára,
d) az ellenőrző bizottság elnöke,
e) az etikai bizottság elnöke.
a megyei tagozatvezetők
4. A vezetőség és a tisztségviselők munkáját a Küldöttközgyűlés által esetileg, meghatározott feladatok végrehajtására létrehozott ideiglenes bizottságok segíthetik.

vissza a lap tetejére

7 §.
A küldöttközgyűlés

  1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a küldöttközgyűlés, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
  2. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Egyesület alapszabályának megállapítása, módosítása, kiegészítése,
b) az Egyesület vezetőségének, elnökének, két elnökhelyettesének, a vezetőség többi tagjának, titkárának valamint az ellenőrző és etikai bizottságnak 3 évi időtartamra történő megválasztása,
c) döntés a Tagozatok javaslata alapján a tagok kizárásáról.
d) a vezetőség, a Tagozatok és az ellenőrző bizottság munkájáról előterjesztett beszámolók megvitatása és elfogadása,
e) döntés az Egyesületnek más szervezetekkel való egyesüléséről,
f) döntés az Egyesület feloszlásáról, megszűnése esetén arról, hogy – a hitelezők kielégítése
után maradó – vagyona milyen hasonló céllal működő szervezet tulajdonába kerüljön,
g) az egyesületi tagdíjak összegének megállapítása.
h.) az egyesület éves költségvetésének, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
i.) az 1997. évi CLVI. tv. szerinti közhasznúsági jelentés elfogadása
j.) a küldöttközgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság ügyrendjének elfogadása.

 

3.      A küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Ülései nyilvánosak. Zárt ülés üzleti, szolgálati titok vagy személyiségi jogok megóvása érdekében rendelhető el. Zárt ülés elrendeléséről a küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

  1. A küldöttközgyűlést az elnök – a kitűzött idő előtt legalább 15 nappal – írásos, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívóval hívja össze.
  2. Rendkívüli küldöttközgyűlést kell összehívni, ha azt a vezetőség, ellenőrző bizottság elnöke vagy a rendes tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban kéri vagy az összehívást a Bíróság elrendeli.
    A rendkívüli küldöttközgyűlés összehívására a 4. pontban foglaltak az irányadók.
  3. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. A határozatképességet a jelenlévők számának alapján a Küldöttközgyűlés megnyitásakor kell megállapítani.
    Határozatképtelenség esetén a küldöttközgyűlést újra össze kell hívni. A másodszorra összehívott küldöttközgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
    Az elnök ezt az újabb küldöttközgyűlést az eredeti helyszínre és ugyanarra a napra is összehívhatja. Erre a lehetőségre a küldöttközgyűlés meghívójában utalni kell.
  4. A küldöttközgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés elnökének a szavazata dönt.
    A 7. §. (2) bekezdése e) és f) pontjában meghatározott döntéshez a jelenlévők legalább 2/3-ának szavazata szükséges.
    A küldöttközgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülésen elhangzottakat, a szavazati arányokat, a hozott határozatokat és a meghozatal időpontját. A jegyzőkönyvet a küldöttközgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írják alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a megtárgyalt írásos előterjesztéseket, tájékoztatókat, egyéb dokumentumokat.
    A küldöttközgyűlés ülésein hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a határozat meghozatalának idejét, helyét, számát és évsorszámát, a határozatot támogatók és ellenőrzők számát. A határozatot a küldöttközgyűlés elnöke jogosult aláírni.
    A küldöttközgyűlés döntéseit az érintetteknek szükség szerint, de legkésőbb a döntést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
    A fentiekkel kapcsolatos részletes szabályokat, valamint az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés és az Egyesület működése, szolgáltatásai igénybevétele, beszámolói közlésének nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokat a küldöttközgyűlés ügyrendje tartalmazza.

vissza a lap tetejére

8 §.
A vezetőség

  1. A vezetőség a két küldöttközgyűlés között az Egyesület legfőbb ügyintéző és képviselő szerve. Intézi mindazokat az ügyeket, melyeket a küldöttközgyűlés és az alapszabály számára meghatározott.
  2. A vezetőség összetétele: az Egyesület elnöke, két elnökhelyettese és két választott rendes tag.
  3. A vezetőség feladatai különösen:

a) biztosítja az alapszabály és más egyesületi szabályzatok rendelkezéseinek betartását,
b) a küldöttközgyűlés tartalmi előkészítése és határozatainak végrehajtása,
c) a döntési jogok gyakorlása a küldöttközgyűlés által átruházott hatáskörben és minden olyan egyesületi ügyben, mely nem tartozik a küldöttközgyűlés vagy a tagozati gyűlés kizárólagos hatáskörébe,
d) dönt a megyei tagozat létrehozásáról, megszüntetéséről,
e) a tagsági viszony felfüggesztése és javaslattétel a küldöttközgyűlésnek a kizárásra, a tagok törlésére,
anyagi és egyéb, a működéshez szükséges eszközök folyamatos biztosítása,
az
1997. évi CLVI. tv. szerinti közhasznúsági jelentés összeállítása és a tárgyévet követő gazdálkodási év első Küldöttközgyűlése elé terjesztése.
a megyei tagozatok munkájának figyelemmel kisérése, szükség szerinti segítése.

  1. A vezetőség szükség szerint, de évente legalább háromszor ülésezik. A vezetőség ülését az Egyesület elnöke hívja össze. Ülései nyilvánosak. Zárt ülés üzleti, szolgálati titok vagy személyiségi jogok megóvása érdekében rendelhető el. Zárt ülés elrendeléséről a vezetőség egyszerű szótöbbséggel dönt.
  2. A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha azon tagjainak több, mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a vezetőség ülését ismételten össze kell hívni.
    A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
    Szavazategyenlőség esetén a vezetőség elnökének szavazata dönt.
  3. A szavazástól való tartózkodás sem igen, sem pedig nem szavazatnak nem értékelhető.
  4. A vezetőség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Egyesület titkárát, az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnökét. Az ülés napirendjétől függően további személyek is meghívhatók.
  5. A vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülésen elhangzottakat, a szavazati arányokat, a hozott határozatokat és a meghozatal időpontját. A jegyzőkönyvet az Egyesület elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írják alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a megtárgyalt írásos előterjesztéseket, tájékoztatókat, egyéb dokumentumokat.
  6. A vezetőség ülésein hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a határozat idejét, helyét, számát és évsorszámát, a határozatot támogatók és ellenőrzők személyét. A határozatot az Egyesület elnöke jogosult aláírni.
  7. A vezetőség döntéseit az érintetteknek szükség szerint, de legkésőbb a döntést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
  8. A fentiekkel kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a vezetőség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés és a vezetőségi beszámolók közlésének nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályokat a vezetőség ügyrendje tartalmazza.
  9. Nem lehet a vezetőség és az ellenőrző bizottság elnöke illetve tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezeteknél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ezen összeférhetetlenségi szabály vonatkozik a vezetőség titkárára is, amennyiben tevékenységét munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi.
    A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §.b, pont), élettársa a határozat alapján
    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
    bármilyen más előnyben részesül. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást.

vissza a lap tetejére

8/A. §.
A Tagozatok

  1. A LOSZE szervezetének alapegységei a megyei tagozatok (a továbbiakban: Tagozat). A Tagozat létrehozása és megszüntetése a vezetőség hatáskörébe tartozik.
  2. A Tagozat általában – területi elven – a megyékben és a fővárosban működhet. Indokolt esetben és kellő létszám esetén más elveken alapuló szerveződés is tagozattá nyilvánítható.
  3. A tagozat működési területén, minden olyan a LOSZE Alapszabálya szerinti kérdésben eljárhat, amely nem tartozik a LOSZE valamely országos szervének hatáskörébe.
  4. Tagozat létrejöttéhez
    a). legalább 10 főnek,
    b). együttes jelenlétében,
    c). kinyilvánított és jegyzőkönyvbe foglalt,
    d). a Tagozat létrejöttét kimondó, egybehangzó nyilatkozatára,
    e). a tagok felvételére és a 6. pont szerinti elnökség megválasztására,
    f). és a Vezetőség jóváhagyó határozatára van szükség.
  5. A Tagozat megalakulásának jóváhagyása a Vezetőség hatáskörébe tartozik. A jóváhagyásról a tagozati jegyzőkönyv megérkezését követően 30 napon belül dönt. A Tagozat, illetve az általa hozott határozatok a Vezetőség jóváhagyásával, de megalakulásának napjával jön létre, illetve válnak hatályossá.
  6. A tagozati Gyűlés a tagozati tagok összességéből áll. A Tagozat évente legalább egy alkalommal tart Tagozati Gyűlést. A Tagozat élén három évre választott, három tagból álló Elnökség áll. A tagozat a tagjai közül az Elnökségbe tagozatvezetőt és kettő elnökségi tagot választ.
  7. Az Elnökség testületként működik. A Tagozatot a tagozat működésével kapcsolatban a tagozatvezető képviseli. Ha a Tagozat ügyrendje másként nem rendelkezik, a tagozatvezető az Elnökség tagjai közül tagozatvezető-helyettest bíz meg.
  8. Nem választható tagozatvezetőnek (összeférhetetlenség), aki tagja
    a). a Vezetőségnek,
    b). az Ellenőrző Bizottságnak, vagy
    c). az Etikai Bizottságnak.
  9. A Tagozatvezető tisztségre történő érvényes jelölés esetén olyan írásbeli nyilatkozatot kell a Tagozat Gyűlésén a tagnak tennie, amelyben a jelölt a (3) bekezdés szerinti megbízatásáról - tagozatvezetővé választása esetén – lemond. Az írásbeli nyilatkozatot a jelölt megválasztása esetén a Vezetőségnek kell megküldeni. A tagnak tagozatvezetővé történő megválasztásával egyidejűleg a Vezetőségnek kell megküldeni. A tagnak tagozatvezetővé történő megválasztásával egyidejűleg a (3) bekezdésben foglalt tisztsége megszűnik.
  10. A tagozatvezető személyében történő változás esetén a volt tagozatvezető 3 napon belül köteles gondoskodni a tagozat pénzügyeinek és iratainak az új tagozatvezető részére történő átadásáról, az Ellenőrző Bizottság egyidejű értesítése mellett.
  11. A Tagozat a szervezetét, a működési rendjét és tevékenységét az Ügyrendjében maga határozza meg, amelyet a Tagozati Gyűlés fogad el.
  12. A Tagozat határozatait és szabályzatait azok meghozatalától számított 30 napon belül a vezetőségnek köteles megküldeni.
  13. A Tagozat működése, ügyrendje, belső szabályzatai, határozatai nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, az Alapszabállyal, a LOSZE más belső szabályzataival, a Küldöttközgyűlés és a Vezetőség határozataival. A Vezetőség az elnök vagy a titkár írásbeli felhívására a tagozatvezető a LOSZE működésével összefüggő bármely kérdésről írásbeli tájékoztatást köteles adni.
  14. A Tagozatnak (tagozatvezetőnek) a 13. ponttal ellentétes szabályzatát vagy határozatát (intézkedését) – mennyiben az erre vonatkozó írásbeli jelzésnek a Tagozat nem tesz eleget – a Vezetőség megsemmisítheti vagy megváltoztathatja, valamint intézkedhet a jogszerű működés feltételeinek megteremtéséről, illetve a tagozat megszüntetéséről.
  15. A Vezetőségnek a 14. pont alapján hozott határozata ellen a tagozat tagja vagy az Ellenőrző Bizottság a határozat meghozatalától számított 30 napon belül panasszal fordulhat a küldöttgyűléshez.
  16. A Tagozat megszűnik:
    a). amennyiben tagjainak száma tartósan 10 fő alá csökken, vagy Alapszabály szerint működést nem fejt ki, illetve érdemi munkát nem végez és a Vezetőség megszünteti,
    b). ha a Tagozat a Tagozat feloszlását határozza el, és ezt a vezetőség jóváhagyja,
    c). ha a Vezetőség a Tagozatot jogszabály vagy Alapszabály ellenes működés miatt feloszlatja.
  17. A Vezetőség az (1) bekezdés szerinti határozata előtt az Ellenőrző Bizottságot felkérheti a Tagozatnál a működésképtelenség, illetve a működés szabályszerűségének vizsgálatára, és a megszűnés következtében szükségessé váló pénzügyi elszámolás és a tagozati iratok átadás-átvételének ellenőrzésére. A Tagozatvezető az említett vizsgálatokban köteles közreműködni és 8 napon belül a Tagozat pénzügyi és egyéb dokumentumainak átadásáról gondoskodni, végső esetben az Ellenőrző Bizottságnak átadni.
  18. Ha a Tagozat a 16. pont szerint megszűnik, a vezetőség – a tag erre vonatkozó nyilatkozata esetén, annak figyelembe vételével – határozatban határozza meg, hogy a tagoknak a tagsági viszony mely Tagozatban folytatódik.
  19. A tag a Vezetőséghez bejelentett és igazolással ellátott írásbeli kérelmében kérheti másik Tagozathoz történő átjelentkezését, ha
    a). a munkahelye vagy munkavégzés helyének végleges megváltozása folytán a tevékenységét másik tagozatban kívánja folytatni,
    b). az állandó vagy ideiglenes lakcíme megváltozása folytán a tevékenységét másik tagozatban kívánja folytatni,
    c). a korábbi s az új Tagozat székhelye ugyanazon településen van,
    d). az átjelentkezési kérelme egyéb más módon indokolt.
    A vezetőség a kérelmet a következő ülésén elbírálja és arról mindkét Tagozatot és a tagot is tájékoztatja. A kérelem teljesítése a 19. pont a. –c. alpontjaiban foglalt esetekben nem tagadható meg.

vissza a lap tetejére

9 §.
Az elnök

  1. Az Egyesület elnöke a két küldöttközgyűlés, valamint a vezetőségi ülések közötti időszakban a vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, a küldöttközgyűlés és a vezetőség határozatai alapján vezeti és irányítja az Egyesület tevékenységét. Megbízatása három évre szól.
  2. Az elnök felelős az Egyesület törvényes és demokratikus működéséért, a működéshez szükséges feltételek biztosításáért.
  3. Közreműködik a küldöttközgyűlés és a vezetőségi ülések előkészítésében, elnököl a vezetőségi üléseken.
  4. Képviseli az Egyesületet az állami és más szervek, intézmények előtt, kapcsolatot tart más szervezetekkel.
  5. Utalványozási és rendelkezési jogot gyakorol az Egyesület bankszámlája felett az egyesületi pénzgazdálkodás szabályai szerint.
  6. Figyelemmel kíséri és segíti a megyei tagozatok működését.
  7. Az elnök tevékenységéért a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.
  8. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.

vissza a lap tetejére

10 §.
Az Egyesület titkára

  1. Az Egyesület titkára a jogszabályok, az alapszabály, az egyesületi szabályzatok, valamint a küldöttközgyűlés, a vezetőség és az elnök döntései alapján ellátja az Egyesület működésével kapcsolatos operatív, működtetési, gazdálkodási feladatokat és közreműködik az egyesületi szervek munkájának előkészítésében.
  2. Eljár az Egyesület ügyeiben, gondoskodik a küldöttközgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásáról.
  3. Az Egyesület ügyrendjében meghatározott összeg felett és egyéb kötelezettségvállalás esetén az elnök és az Egyesület titkára együttesen jogosult rendelkezni.
    Megbízatása három évre szól.

vissza a lap tetejére

11 §.
Az Ellenőrző Bizottság

  1. Az ellenőrző bizottság kizárólag az Egyesület küldöttközgyűlésének felelő ellenőrző szerv. Megbízatása három évre szól.
  2. Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból áll. Az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai e megbízatásuk mellett az Egyesületben más funkciót nem tölthetnek be.
  3. Az ellenőrző bizottság vizsgálja az Egyesület alapszabály szerinti működését, a pénz- és vagyongazdálkodás szabályszerűségét, valamint a költségvetés végrehajtását.
  4. Az Ellenőrző bizottság által feltárt hiányosságokról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról a bizottság elnöke köteles haladéktalanul tájékoztatni az Egyesület vezetőségét. A bizottság működtetéséről és tapasztalatairól évente egyszer köteles beszámolni a küldöttközgyűlésnek.
  5. Az ellenőrző bizottság ülése határozatképes, ha az elnök és legalább egy tag jelen van.
  6. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Működésére és feladataira egyebekben az 1997. évi CLVI. tv. 11. §-ában foglalt szabályok az irányadók.
  7. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki:
    a.) a megyei tagozat vezetője és tagja,
    b.) a közhasznú szervezetként működő Egyesületben a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
    c.) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat,
    d.) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

vissza a lap tetejére

12 §.
Az Etikai Bizottság

  1. Az etikai bizottság elnökét és két tagját a küldöttközgyűlés választja három éves időtartamra. Tagjai összeférhetetlenségére a jelen alapszabály 7.§. 11. pontjában foglaltak az irányadók.
  2. Feladata:
    az Egyesület tagjaival kapcsolatos etikai ügyek intézése,
    tájékozódás, állásfoglalás kialakítása, illetve javaslattétel a tagság felfüggesztésére.

vissza a lap tetejére

13 §.
Az Egyesület gazdálkodása

  1. Az Egyesület bevételei a következőkből származnak:
    állami költségvetési támogatásból,
    más társadalmi szervezettől származó összegekből,
    tagdíjakból,
    a pártoló és tiszteletbeli tagoktól kapott pénzbeni és egyéb támogatásokból,
    egyéb önkéntes felajánlásokból,
    az Egyesület saját tevékenységéből.
  2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, azért a tagok – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért az elnök a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseletre jogosult személy aláírása szükséges. Közülük egyik mindig az elnök, a másik vagy a titkár, vagy az Egyesület pénzgazdálkodásának intézésével megbízott személy.
  3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során esetlegesen elért eredményét nem oszthatja fel, azt köteles ezen alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenységre fordítani.
    A költségvetési, pénzügyi év január 1-től december 31-ig terjed.

vissza a lap tetejére

14 §.
Záró rendelkezések

  1. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a társadalmi szervezetekre, egyesületekre, közhasznú szervezetekre vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásai az irányadók.
  2. Ezen alapszabály módosítást az Egyesület 2000. december 18. napján megtartott közgyűlése elfogadta, hatályba a Somogy Megyei Bíróságnak módosítás nyilvántartásba vételét elrendelő végzése jogerőre emelkedésének napján lép.

Előszállás, 2000. december 18.

Simor Péter
Simor Péter
elnök

Jelen módosítások szövege vastagított dőlt betűkkel van kiszedve.
Kaposvár, 2005. május 09.

Simor Péter
Simor Péter
LOSzE elnök

 

vissza a lap tetejére


 

 

1

 

1